A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Staatsschauspiel Dresden produkciója (Románia – Németország)
BERTOLT BRECHT − PAUL DESSAU: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
Fotó: Valeriu Pană, István Biró
19.00

Kedd, november 19., Nagyszínpad


Magyar nyelvre fordította: Nemes Nagy Ágnes
3 óra egy szünettel
12+
Kurázsi mama: Laczó Júlia
Kattrin, néma leánya: Tőtszegi Zsuzsanna / Maria Tomoiagă
Eilif, idősebb fia: Buzási András
Stüsszi, fiatalabb fia: Marosán Csaba
A szakács: Sinkó Ferenc
A tábori pap: Balla Szabolcs
Yvette Pottier : Kató Emőke

Valamint: Jerovszky Tímea, Varga Csilla, Kicsid Gizella,Csutak Réka, Ötvös Kinga, Fogarasi Alpár, Laczkó Vass Róbert, Adrian Nicolae, Ábrahám Antonella, Platz János, Szőcs Szilárd Péter, Szalantai Gellért, Szallos Norbert,Bálint Előd, Erdei Máté, Gyenge Tímea, Nagy Gellért, Nagy Kopeczky Kristóf, Orbán Szabolcs, Pánczél Kata, Sepsi Melinda, Szántusz Noémi, Tatár Zsuzsa, Varga Péter, Wagner Áron

Rendező: ARMIN PETRAS


Díszlettervező: Olaf Altmann
Jelmeztervező: Cinzia Fossati
Dramaturg: Katrin Schmitz
Koreográfia: Denis Kooné Kuhnert
Hangszerelés: Thomas Kürstner, Sebastian Vogel
Fényterv: Norman Plathe-Narr
Zenei vezető: Incze G. Katalin
Zenei asszisztens: Anik Urich 
Rendezőasszisztens: Camilla Cecile Körner, Louisa Rogowsky
A jelmeztervező asszisztense: Bocskai Gyopár
Ügyelő: Zongor Réka

Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítéséveljött létre.

 

Egész Európa fel van dúlva, a kontinensen a harmincéves háború káosza uralkodik. Ennek a pusztításnak a kellős közepén ott van Kurázsi mama, a markotányosnő, ekhós szekerével és elpusztíthatatlanul, amint egyik katonai tábort a másik után járja. Minden nehézség ellenére sem szeretné, ha valaki beleköpne a levesébe, és elrontaná a háborúját: a fenyegető béke csak a jól menő üzletét veszélyezteti, és neki három gyerekkel kell zöld ágra vergődnie. Először derék fia, Stüsszi kerül a hadbíróság elé, Kurázsi mama ugyanis túl sokat alkudozott arról, mennyivel vesztegesse meg azokat, akik szabadon engedhetnék. Őt követi az éles eszű Eilif, és végül még a néma Kattrint is lelövik utolsó hőstettének végrehajtása közben. Kurázsi mama továbbhalad ekhós szekerével a sereg és a háború nyomában, hiszen nincs messze a következő üzleti lehetőség.

Bertolt Brecht a Kurázsi mama és gyermekei című darabot nem sokkal a második világháború kitörése előtt írta, svédországi száműzetésében. A harmincéves háború történetéből nemcsak erős képeket merített Európa küszöbön álló újabb pusztulásának leírására. Arra is rámutatott, hogy a háborúkat elsősorban „istenfélelemből vívják, és csupa olyasmiért, ami jó és szép" – a nyereség viszont a kasszákban, nem pedig a harctéren érződik.


„A Kurázsi mama és gyermekei egy egyedülálló nő életéről szól, aki markotányosnőként járja végig a 17. század harmincéves háborúját, gyermekeivel együtt. A háború biztosítja számára a megélhetést, ugyanakkor elveszi tőle mindhárom gyermekét. Kurázsi mama nem változik: nem tanul semmiből, nem bán meg semmit. Mindig képes továbbmenni. Brecht és Dessau darabja nagy tragikomikus ballada az élet értelmetlenségéről és az életörömről, ami nehéz időkben sem szűnik meg. Mert énekelni, táncolni és szeretni akkor is kell, ha minden összeomlik. A továbblépés szakadatlan lendülete pedig azt is jelenti, hogy minden úgy marad, ahogy volt."

Armin Petras


Fotó: Valeriu Pană, István Biró