1 óra 20 perc szünet nélkül
18+

Orosz fordítás: Irina Leek

Szereplők:

Anton Kostochkin

Irina Savitskova

Rendező: KLIM KOZINSKY

Videóterv: Vladislav Zinovyev

Díszlettervező: Klim Kozinsky

Jelmeztervező: Klim Kozinsky, Anastasia Nefyodova

Produkciós igazgató: Varvara Pushkarskaya

Két monológ - egy férfi, egy női hangra - a belga művész és rendező Jan Fabre tollából. Fabre költői szövegei, rajzai kíséretében orosz nyelven elsőként a Stanislavsky Electrotheatre Napló sorozatában jelentek meg, 2018-ban.

Az Anton Kostochkin hangján megszólaló első monológ címe Vér vagyok (2001), a hős elragadtatását közvetíti, miközben az kifordítja önmagát és minden látható önvédelmi eszközről lemond. A második, Tehén vagyok (2015) című monológot Irina Savitskova adja elő, ez a húsevés himnusza, legfelsőbb örömforrása az aranyborjú.

Klim Kozinsky előadása napjaink tudatosságára összpontosítva Fabre szövegeinek rituális rétegét bontja ki.

„[Jan Fabre] edző. A múltban futballt játszott, embereit meglehetősen nehéz helyzetekbe hozza, a létezés természetes talaját kihúzza lábuk alól. Ez a színház. Mondanom sem kell, hogy ezek a hősök kezdeményezhetnek is, a képzelet bizonyos tájain: képzelődnek, megértésre, jelenvalóságra törekednek. Ez a színház ugyanakkor csak a pálca és a művész mátrixában létezhet. Én egészen másként járok el, minden estere az Én / Fabre esetében másként jártam el, mert munkánk során mi komponáltunk és teremtettünk. Képzelődtünk, hosszasan beszélgettünk, és mindennek eredményeként képzelgéseink egy része a színpadon életre kelt."

Klim Kozinsky